Dunai tokhal védelmi projekt

szerző Admin
3 perc
Dunai tokhal védelmi projekt

A Fish'n Go csapata célul tűzte ki, hogy segítjük az őshonos, veszélyeztetett halfajok védelmét és bevételeink jelentős részét természetes környezetükbe történő visszatelepítéseikre és élőhelyeik rehabilitálására fordítjuk.

Fishngo Viza Telepítés 2018 április 28-án:

Kiemelten fontosnak tekintjük Magyarországon a dunai tokfélék védelmét, ugyanis mára már sajnos az emberi tevékenységnek köszönhetően, létszámuk jelentősen megcsappant.

Jó hír, hogy most Te is csatlakozhatsz Tokhal és Vizamentési akciónkhoz!

Vásárolj ruhakollekcióinkból, és támogasd ezzel egy-egy Viza Dunába történő telepítését.

Részletek hamarosan.....

Tudtad-e?

A Viza (Huso Huso) hosszú éveken keresztül háborítatlanul élt a Dunában, mérete elérte akár a 7,2 métert és 1571 kg-os súlyt. Manapság viszont már szinte lehetetlen vizával találkozni természetes életterében a Duna magyarországi szakaszán. Ennek oka főként az emberi tevékenység, a túlhalászás, vízszennyezés és a gátak megépítése. Ezen fogunk együttes erővel változtatni! A többi tokfélénél jóval nagyobbra növő és sokáig élő halfaj, hiszen életkilátása a száz évet is meghaladhatja. Európa legnagyobb édesvízi hala endemikus élőlény a Kaszpi- és Fekete-tengeri medencében, és kisebb állománya megtalálható az Adriai-tenger vízrendszerében. Életének egy részét a tengerben, másik részét a folyókban tölti. A fiatal állat a homokban keresgéli férgekből, lárvákból, csigákból és kagylókból álló táplálékát, idősebb korában kisebb halakat is fogyaszt. Ivarérettségét csak 12-18 éves korában éri el, de 100 évig is élhet. A vizák évente két hullámban úsznak fel a tengerről ívásra, a folyók sekélyebb vizeire. Az állomány egy része ősszel úszik fel a folyókon, ahol a víz fenekén egy-egy mélyedésben vagy gödörben áttelelnek. A másik részük csak tavasszal kezdi meg a vándorlást. Magyarországi folyóvizekben a halászok körében korábban oly nagyra tartott állománya, mind a Dunán és mind a Tiszán a Vaskapu-szorosnál épített erőműveknek és a vízszennyezettség fokozódásának hatására drasztikusan lecsökkent. Az utóbbi évszázad második felében feljegyzett vizafogások a Duna magyar szakaszán már eseményszámba mentek. Ezzel szemben 1554-1555-ből származó források szerint több mint 160 vizát fogtak a halászok a vizafogókban.